Leírás: Az Északnyugat-Himalája és a Hindukus jellemző típusa. Az Indidhez kapcsolódik, de az ősi árja nép révén Proto-nordikus hatás is érte. A pastuk és nurisztániak gyakori típusa, ugyanakkor megtalálhatjuk még a dárdok, a Ladak-ban élő brokpák, kasmíriak, pamíriak, tadzsikok, ujgurok és különösen a kalasok között.

Fizikai jellemzők: Rózsaszínes árnyalatú vagy világosbarna bőr; szőkétől feketéig terjedő hullámos haj. Nemritka a világos haj-és szemszín, ami egyedülálló a régió típusai körében. Közép magasságú, ektomorf vagy enyhén mezomorf. Hosszú-vagy középhosszú agykoponya; hosszú és gyakran konvex orr. Erőteljes szemöldökív, mélyen ülő szemek, vastag szemöldök és vékony ajkak.

Leírás: Egy Közép-Ázsia nyugati részén honos Orientalid Arali keveredéssel, mely különösen a türkméneknél gyakori. A hosszabb agykoponya és a magasabb termet miatt jelentősen különbözik a többi közép-ázsiai típustól. Viszonylag új típus, mely valószínűleg a joresmik, alánok és szogidaiak Mongoloiddal való keveredése révén alakulhatott ki az első évezredben. Ritkábban megtalálható Afganisztán, Irán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Törökország területén.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, egyenes és sötét haj. Viszonylag magas, ektomorf. Középhosszú agykoponya; az arc síkjából erősen kiálló, olykor görbe orr. Hosszú és keskeny arc. Más Orientalid típusokhoz képest gyenge arcszőrzet. Enyhén ferdevágású szemek, néha mongolredői is lehetnek.

Leírás: Tungid változat enyhe Turáni hatással. Hasonló az Aralihoz, de annál Mongoloidosabb. A Kirgizisztán és Nyugat-Kína területére kiterjedő Tien-san hegységben őshonos. Különösen jellemző a kirgizekre. Szórványosan megtalálható még a kazakok, jakutok, ujgurok, mongolok és a velük rokon népek között is.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr; egyenes, gyakran fekete, de néha világos haj; sötét és néha kevert színű szemek. Közép magasságú, endomorf. Az arc síkjából enyhén kiálló orr. Rövid agykoponya. Nagyon kiemelkedő arccsont, széles arc, gyakran lejtős homlok. A mongolredő ugyanolyan erős, mint a Góbinál, de tőle profilosabb arca és erősebb testszőrzete van.

Leírás: Szemita típus, mely ötvözi egymással az Armenid és az Arabid jellemzőit. Történelmileg az ősi Hettita királyság és az asszír civilizáció fontos típusa volt. Napjainkra népessége felhígult; legtisztábban a perzsa zsidóknál találhatjuk meg, de még az askenázi zsidók, szírek és irániak körében is jelen van. A középkori népvándorlások által Indiába, Afrikába és Európába is eljutott, ahol hagyományosan Lengyelországban, Belruszban és a Rajna-vidéken volt megtalálható. Indiában időnként előfordul a párszik és todák között. Újabban meghonosodott Amerikában és a világ számos más részén.

Fizikai jellemzők: Világosbarna, időnként világos bőr; egyenes vagy hullámos, általában sötétbarna, néha göndör vagy szőke haj. Közép magasságú, endomorf. Rövid agykoponya, meglehetősen kis fej. Az arc síkjából kiemelkedő nagy és húsos orr. Telt alsó ajak. Általában sűrű arc-és testszőrzet.

Leírás: Ősi, Dinárira emlékeztető, rövid-vagy középhosszú agykoponyájú típus, mely elsősorban a baszkokhoz köthető. Legtisztábban a franciaországi Pyrénées-Atlantiques megyébe található meg. Jelen van még Észak-Spanyolországban is, ahol gyakori az Atlanto-mediterránnal keverve és ott emiatt kevésbé rövid koponyájú. A koponya a halánték környékén különösen széles, ami háromszög alakú arcformát kölcsönöz. Nagy és hosszú orr, valamint hegyes áll is jellemzi. A pigmentáció és a hajszín változatos, a feketétől a vörösön át a szőkéig terjed.

Testfelépítés: Közepes vagy magas; mezomorf testalkat.

Elterjedés: Magterülete Délnyugat-Franciaország, továbbá Észak-Spanyolországban is megtalálható. Ezen régiókon kívül ritka. Egyike a legritkább európai típusoknak.

Leírás: Alacsony koponyájú, piknikus és némiképp redukált Mediterrán-Cromagnoid átmeneti típus. Némi Alpesi hatás is érte, de még ígyis sok Cromagnoid jellemzője megmaradt. Olyan típusokkal áll rokonságban, mint északon a Paleo-atlanti és délen a Berber.

Testfelépítés: Alacsony vagy közép magasságú; endomorftól mezomorfig terjedő testalkat.

Elterjedés: Magterülete az Ibériai-félsziget déli része, Dél-Olaszország (különösen Szardínia) és Észak-Afrika. Napjainkban megtalálhatjuk Észak-és Dél-Amerikában is, habár sokkal ritkább, mint a Gracilis mediterrán és más környező típusok.

Leírás: Az Alpesi és Mediterrán típusok keveredése. Barna vagy fekete haj, mogyoróbarna vagy keverten barna szemek. Egyenes vagy konkáv orr.

Testfelépítés: Alacsony vagy közép magasságú; ektomorftól endomorfig terjedő testalkat

Elterjedés: Az Alpesi-mediterrán legfőképp Dél-Európában jellemző, különösen Dél-Franciaországban, Észak-Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban. Néha megtalálható még Nagy-Britannia, Németország és Ausztria területén is.

Leírás: A Dinári és a Mediterrán keveredése. Elegyedik benne a Dinári hatás a különböző nyugati és keleti Mediterrán típusok jellemzőivel. A Dinaro-mediterrán magterülete Olaszországban, Albániában és Görögországban található.

Testfelépítés: Közép magasságú; ektomorf.

Elterjedés: A Dinaro-mediterrán domináns elem Olaszországban és a környező mediterrán területeken, különösen Görögországban. Napjainkban előfordul még Észak-és Dél-Amerikában és a világ más részein is. Elterjedési terültén belül gyakori típus.

Leírás: Egy sötét pigmentációjú Cro-Magnoni forma, mely Nyugat-Európában őshonos. Rokona a Dalo-fáli, Brnói és Berid típusoknak. Hasonló a paleolitikumban élt Cro-Magnoni emberhez. Norvégiában megtalálható a Tydal változata. Robosztus test, rövid lábak, hosszú karok és hosszú agykoponya jellemzi.

Testfelépítés: Magas; mezomorf testalkat.

Előfordulás: Évezredekig kisebb, elszigetelt csoportokban élt a mai Norvégia, Wales, Írország és Skócia területén, amíg meg nem érkeztek a kelták. Napjainkban csak szétszórva található meg Nyugat-Európában. Sehol sem fordul elő jelentősebb koncentrációban. A Paleo-atlanti jelen van még Németországban és Franciaországban is.

Leírás: Az Észak-atlanti és az Atlanto-mediterrán közötti típus. Morfológiailag hasonló a Nordikushoz, de tőle eltérően jellemzően sötét pimentációjú. Hosszú-vagy középhosszú agykoponya és hosszú arc jellemzi. Megtalálható szerte Nyugat-Európában, különösen Franciaország partvidékein. Gyakran keveredik a Nyugat-alpesivel, a Dinárival, a Baszkkal és más arrafelé honos típussal. A franciák gyakori típusa.

Testfelépítés: Közép magasságú; ektomorf.

Elterjedés: Az Atlanti típus fontos eleme az Atlanti-óceán európai térségének, gyakori Franciaországban, Nyugat-Németországban és más nyugat-európai országokban. Napjainkban előfordul még Észak-Amerikában és Ausztráliában is. Gyakori típus és népessége stabil.