Leírás: Ősi Kelet-nordikus változat, az Észt nordikus keleti megfeleljője. A korai Mediterránokkal együtt a történelem előtti időkben az Eurázsiai-sztyeppén élt proto-indoeurópai népességben domináns típus volt. Napjainkra felhígult. Szórványosan ma is megtalálható az oroszok, baltik, rodopeiek, kurdok, gilániak, alaviták, szamaritánusok, drúzok, időnként a perzsák, a kalasok és a pamíriak, valamit az ujgurok között is.

Fizikai jellemzők: Világos bőr; egyenes vagy hullámos, általában szőke haj, de időnként vöröses is lehet; kék, zöld vagy szürke szemek. Magas, ektomorftól mezomorfig terjedő testalkat. Hosszú agykoponya. Hosszú arc, kiálló és hosszú orr, mely lehet néha görbe. Viszonylag robosztus arcvonások, mély alsó állkapocs és markáns áll.

Leírás: A legtipikusabb Pamíri változat, melyet még Hegyi pamírinak is hívnak. Leggyakrabban a hegyvidéki tadzsikoknál találhatjuk meg, akik nemcsak Tádzsikisztán, hanem még Észak-Afganisztán és Kelet-Üzbegisztán lakói is egyben. A Síksági pamíri és a Kelet-pamíri jellemzőit ötvözi. Valaha gyakoribb volt, de a Tungid terjeszkedés visszaszorította. Időnként az üzbégek, ujgurok és más türk nyelvű népek között is előfordul.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, egyenes vagy hullámos barna-fekete haj. Közép magasságú vagy viszonylag magas, ektomorf testalkat. Rövid agykoponya. Hosszú, néha görbe orr. Ovális arc, magas arcközép, gyengén kiálló áll és vékony ajkak. Időnként ferde szemek, vastag (és időnként összenövő) szemöldök, gyenge vagy erős testszőrzet.

Leírás: Nyugat-ázsiai típus, mely antropometriailag és morfológiailag nagyon hasonló az európai Alpesire. Anatólia hegyvidékein, Észak-Szíriában és Irakban a leggyakoribb. Megtalálható még Nyugat-Iránban, a Kaukázusban, Palesztinában és Libanonban is. Ritkábban előfordul Tadzsikisztántól Arábián át egészen Délkelet-Európáig. Könnyen összetéveszthető a hasonló megjelenésű Turáni keveredést mutató egyénekkel.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr; egyenes vagy hullámos haj, mely a világosbarnától a feketéig terjed. Lehet középmagas vagy magas is, endomorf testfelépítés. Rövid agykoponya. Kerek arc, gömbölyű csúcsú orr és viszonylag vékony száj. Az európai Alpesi típusokhoz képest valamivel sötétebb bőrű és némileg magasabb.

Leírás: A Kelet-európai altípusa. Magterülete Kelet-Finnország, Karélia, Észak-Oroszország és továbbá Lappföld. Alkalmanként megtalálható egész Skandinávia és Kelet-Európa területén egészen délen a Kárpátokig. Norvégiába és Dél-Svédországba a viszonylag nemrég betelepült finnek révén jutott el.

Fizikai jellemzők: Világos bőr; egyenes, piszkos szőke vagy barna haj és gyakran világos szemek. Közép magas, endomorf testalkat. Enyhén rövid agykoponya. Kiemelkedő és enyhén lapos arccsont, széles arc és rövid állkapocs. Homorú, pisze orr. Alacsony, lejtős homlok. Időnként ferde szemek. A Baltihoz képest alacsonyabb, keskenyebb és kisebb fejű, valamint laposabb arcú.

Leírás: Egy Turáni, Indid és Armenoid keveredések révén viszonylag újonnan kialakult típus, mely valószínűleg a pastu, szaka és szkíta vándorlások eredménye lehet. Délnyugat-Indiától Afganisztánig gyakori, különösen Gudzsarátban, Mahárástrában és Kelet-Pakisztánban. A nagar brahminok, a kajasthák, a kannadák, a dzsátok és a dél-beludzsok jellemző típusa, szórványosan Indokínában és Szumátrán is megtalálható. A romák hozták be Európába.

Fizikai jellemzők: Világosbarna vagy középbarna bőr; egyenes vagy hullámos haj. Közép magas, endomorftól ektomorfig terjedő testalkat. Enyhén rövid agykoponya, lapos nyakszirt. Gyakran görbe orr. Rövid arc. Öszességében az Indo-iránira emlékeztet, de nála gyérebb testszőrzetű, nagyobb fejű, laposabb arcú, magasabb orrú és alacsonyabb. Néha enyhén ferde szemekés erős arccsontok.

Leírás: Egy nyugat-európai típus, amely egyedülálló módon ötvözi a Nordikus és a Mediterrán jellemzőket. A brir vaskori keltákra emlékeztet. Írország és Nagy-Britannia egyes részeinek (különösen Nyugat-Skócia és Wales) meghatározó eleme. Továbbá gyakori még Északnyugat-Franciaországban; időnként Belgiumban, Svájcban, Liguriában, Nyugat-Németországban és Norvégiában is megtalálható. Szórványosan Portugáliától és Galíciától Ausztriáig és Svédországig fordul elő. Nem keverendő össze azokkal a brit Atlanto-mediterránokkal, amelyeket Nordikus keveredést mutatnak.

Fizikai jellemzők: Világos, néha pirospozsgás vagy szeplős bőr. Barna, néha fekete vagy vöröses haj; világos, gyakran kék szemek. Viszonylag magas, ektomorf vagy enyhén mezomorf testalkat hosszú végtagokkal. Középhosszú agykoponya. Arc síkjából kiálló hosszú orr, mely lehet konvex vagy konkáv. Keskeny és lejtős homlok, kis alsóállkapocs és összenyomott arccsont.

Leírás: Az Indid típuscsoport leggyakoribb képviselője, egyben a világ egyik legnépesebb típusa. A Gangesz és a Dekkán-fennsík között gyakori, de gyakorlatilag egész Indiában megtalálható. Különféle ősi vándorlások hozták be Thaiföldre, az Arab-félszigeten, Madagaszkárra, Indonéziába és Európába. Antropometriai hasonlóságokat mutat a Mediterránnal, bár az ajkak, az orr, a homlok és a szemhéjak jelentősen eltérnek tőle.

Fizikai jellemzők: Világosbarna vagy középbarna bőr, egyenes vagy hullámos haj. Viszonylag alacsony, ektomorf  (habár a nők néha endomorfok) és szimmetrikus testalkat. Középhosszú vagy hosszú agykoponya, kis fej. Háromszög alakú orr. Nagyon finom és lágy arcvonások (különösen a nők esetében). Ovális arc, az ajkak viszonylag vékonyak, de vastagabbak, mint a Mediterráné. Nagy, néha mandulavágású szemek.

Leírás: Az Orientalid típuscsoport főtípusa, ami ráadásul a leggyakoribb típus az Arab-félszigeten, gyakran előfordul a sémi nyelvű népeknél. Elterjedése eredetileg Arábiára korlátodott, azonban az ősi vándorlások és az iszlám terjeszkedés révén Észak-Afrikába is meghonosodott, ahol más típusokkal erősen keveredett. Az arab hódítók és kereskedők szétszórták a Földközi-tenger térségében, Kelet-Afrika egyes részein, Indiában, Indonéziában, valamint a zsidók Európában. A Mediterránoktól enyhén különbözik, ezért néha a Mediterrán típuscsoporthoz sorolják.

Fizikai jellemzők: Világosbarna vagy középbarna bőr. Hullámos vagy göndör, feketésbarna haj. Közép magas, ektomorf testalkat. Hosszú-vagy középhosszú agykoponya; meglehetősen kicsi, rombuszalakú fej és kiálló nyakszirt. Enyhén konvex orr. Nagy, mandulavágású szemek; kiemelkedő középső arc és telt ajkak. Dús testszőrzet.

Leírás: Egy Gorid és Dinári-Armenid elemekkel kevert európai típus. A Kárpátok környékén gyakori, többek között a huculok és más ruszin alcsoportok között, de a jobbparti Ukrajnában sem ritka. Megtalálhatjuk még a románok, lengyelek, magyarok, szlovénok, csehek, horvátok, továbbá a szerbek és az észak-olaszok (különösen Emilia-Romagna területén) között is.

Fizikai jellemzők: Világos vagy világosbarna bőr; egyenes vagy hullámos, gyakran barna haj és sötét vagy kevert színű szemek. Közép magasságú vagy viszonylag magas, endomorf vagy ektomorf testalkat. Rövid agykoponya, gyakran viszonylag szögletes, széles arc. Az orr nagyobb, mint a Gorid és a Kelet-európai típusok esetében, valamint gyakran görbe.

Leírás: Egy észak-európai típus, mely a Paleo-atlanti, a Hallstatt nordikus és a Kelet-nordikus jellemzőit ötvözi. Az ókori vikingek egyik fő eleme volt. Magterülete a norvégiai Trondelag régióban található. Továbbá, Norvégia többi részén, valamint Izlandon és Közép-Svédországban is dominál. Időnkét Skandinávia többi részén, Skóciában és Északkelet-Angliában is megtalálható. A történelemi viking migráció révén szétszóródott Európa többi részére (pl. Franciaország, Oroszország, Olaszország).

Fizikai jellemzők: Rózsaszínes árnyalatú világos bőr; egyenes vagy hullámos, gyakran aranyszőke haj, de lehet néha vörös vagy barna is; világos szemek. Magas, ektomorftól mezomorfig terjedő testalkat. Középhosszú agykoponya, szálkás arcvonások, a Hallstatt nordikushoz képest némileg meredekebb, kerekebb homlok. Hosszú arc. Közepes nagyságú fej, a fülmagasság igen magas. Közepes vagy erős testszőrzet. Viszonylag kis szemek, vékony ajkak és erőteljes áll.