Leírás: Ősi közép-európai típus, amely a szlávok előtti (preszláv) népekhez köthető. Gyakori a lengyelek és a nyugat-ukránok között, különösen Volíhniában, Galíciában, Podóliában és Varsótól keletre. Továbbá megtalálható a Balkánon, a cseheknél, szlovákoknál, osztrákoknál, németeknél, oroszoknál, továbbá a finneknél is. A Szudéta, a Duna-völgyi és a világosabb pigmentációjú Visztulai típusok hasonlóak és talán altípusainak tekinthetők.

Fizikai jellemzők: Világos bőr; egyenes vagy hullámos barna, ritkán szőke haj, valamint barna vagy kevert színű szemek. Viszonylag alacsony, endomorftól mezomorfig terjedő testalkat rövid végtagokkal. Középhosszú, néha rövid agykoponya; kis, tojásalakú fej.Gyakran nyomott, konkáv orr. Viszonylag alacsony, széles arc kiemelkedő járomívvel.

 Leírás: Voltaképpen ez az Atlanto-mediterrán ősi változata, melyet a berberekről neveztek el. A régmúltban Nyugat-Ázsiából kivándorolt paleolitikumi (Cromagnoid) típustól ered. Megtalálható a berberek (mint a riffek, kabilok, shilhák) és más észak-afrikai népcsoportok, mint a tuaregek és a Kanári-szigetek őslakói között. Kisebb számban előfordul Európa egyes részein (mint Dél-Ibéria és Perigord) és Törökországban.

Fizikai jellemzők: Világos-vagy középbarna bőr; göndör vagy hullámos barna vagy fekete haj. Viszonylag alacsony, mezomorf vagy endomorf. Hosszú agykoponya. Az arcsíkjából enyhén vagy közepesen kiálló orr gyakran nyomott orrnyereggel. Robosztus és széles arc, erőteljes járomívek. Időnként ferde/pszeudo-mongoloid szemek. Erőteljes és szögletes állkapocs, markáns ívek.

Leírás: Észak-Afrika sztyeppéink jellemző típusa, melyet az Orientalid típuscsoporthoz sorolnak. Bár az arab hódítók révén a 7-11. században fokozódott az Orientalidok afrikai jelenléte, de ezen típus a sokkal korábbi népvánsorládok eredménye, már az ókori líbiai garamantoknál is jelen volt. Ma is gyakori Líbiában, Egyiptomban, Tunéziában és Marokkóban, továbbá időnként Algériaban, esetenként a Szaharában és Andalúziában is megtalálható. Szorosan kapcsolódik a Targidhoz, mely tulajdonképpen ezen típus sivatagi változata.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr; gyakran hullámos, fekete haj. Viszonylag magas, ektomorf. Hosszú agykoponya, kerek nyakszirt. Hosszú arc, sötét szemek, nagy száj és gyakran konvex orr. 

Leírás: A Líbiai altípusa, mely az egyiptomi Nílus-völgyének népességére jellemző. Kialakulásában feltehetőleg szerepet játszhatott az ősi nyugat-és dél-ázsiai bevándorlók és az őslakos Berber típus közötti keveredések. Legtisztább alakban az egyiptomi koptoknál található meg. Ritkábban, de előfordul az egyiptomi muszlimok, észak-szudániak és líbiaiak között is. A viszonylagos gyakorisága az elmúlt évszázadok során csökkent, mivel Egyiptomban más típusok elterjedtsége növekedett.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr; hullámos vagy göndör fekete haj. Közép magasságú, ektomorftól mezomorfig terjedő testalkat. Hosszú agykoponya. Nagy szemek és viszonylag széles száj. Egyenes vagy néha konvex orr. Arcjellemzői viszonylag robosztusak, gyakran az Orientalid és a Berber közötti átmenetet mutatja.

Leírás: Egy robosztus típus Iránból és Kis-Ázsiából, mely gyakorlatilag az Atlanto-mediterrán keleti megfelelője. Ősibb típus, mint a tőle gracilisebb Iráni vagy Pontuszi típusok, valamint Cromagnoid jellegei vannak. Nyugaton (Dél-Törökország) keveredik a Berberrel. Fontos elem a Kelet-Törökországtól Iránig tartó területen. Különösen a kurdok és észak-perzsák között tipikus, ugyanakkor néha megtalálható Levantéban, a Kaukázusban és a Balkánon is.

Fizikai jellemzők: Világos vagy világosbarna bőr; egyenes vagy hullámos világosbarnától a feketéig terjedő haj. Viszonylag magas, ektomorf vagy mezomorf. Hosszú-vagy középhosszú agykoponya és egyenes orr. A Pontuszinál és az Iráninál szélesebb arc és orr, valamint szögletes áll. Egyes egyének erős Cromagnoid vonásokkal bírnak.

Leírás: Az Északnyugat-Himalája és a Hindukus jellemző típusa. Az Indidhez kapcsolódik, de az ősi árja nép révén Proto-nordikus hatás is érte. A pastuk és nurisztániak gyakori típusa, ugyanakkor megtalálhatjuk még a dárdok, a Ladak-ban élő brokpák, kasmíriak, pamíriak, tadzsikok, ujgurok és különösen a kalasok között.

Fizikai jellemzők: Rózsaszínes árnyalatú vagy világosbarna bőr; szőkétől feketéig terjedő hullámos haj. Nemritka a világos haj-és szemszín, ami egyedülálló a régió típusai körében. Közép magasságú, ektomorf vagy enyhén mezomorf. Hosszú-vagy középhosszú agykoponya; hosszú és gyakran konvex orr. Erőteljes szemöldökív, mélyen ülő szemek, vastag szemöldök és vékony ajkak.

Leírás: Egy Közép-Ázsia nyugati részén honos Orientalid Arali keveredéssel, mely különösen a türkméneknél gyakori. A hosszabb agykoponya és a magasabb termet miatt jelentősen különbözik a többi közép-ázsiai típustól. Viszonylag új típus, mely valószínűleg a joresmik, alánok és szogidaiak Mongoloiddal való keveredése révén alakulhatott ki az első évezredben. Ritkábban megtalálható Afganisztán, Irán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Törökország területén.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, egyenes és sötét haj. Viszonylag magas, ektomorf. Középhosszú agykoponya; az arc síkjából erősen kiálló, olykor görbe orr. Hosszú és keskeny arc. Más Orientalid típusokhoz képest gyenge arcszőrzet. Enyhén ferdevágású szemek, néha mongolredői is lehetnek.

Leírás: Tungid változat enyhe Turáni hatással. Hasonló az Aralihoz, de annál Mongoloidosabb. A Kirgizisztán és Nyugat-Kína területére kiterjedő Tien-san hegységben őshonos. Különösen jellemző a kirgizekre. Szórványosan megtalálható még a kazakok, jakutok, ujgurok, mongolok és a velük rokon népek között is.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr; egyenes, gyakran fekete, de néha világos haj; sötét és néha kevert színű szemek. Közép magasságú, endomorf. Az arc síkjából enyhén kiálló orr. Rövid agykoponya. Nagyon kiemelkedő arccsont, széles arc, gyakran lejtős homlok. A mongolredő ugyanolyan erős, mint a Góbinál, de tőle profilosabb arca és erősebb testszőrzete van.

Leírás: Szemita típus, mely ötvözi egymással az Armenid és az Arabid jellemzőit. Történelmileg az ősi Hettita királyság és az asszír civilizáció fontos típusa volt. Napjainkra népessége felhígult; legtisztábban a perzsa zsidóknál találhatjuk meg, de még az askenázi zsidók, szírek és irániak körében is jelen van. A középkori népvándorlások által Indiába, Afrikába és Európába is eljutott, ahol hagyományosan Lengyelországban, Belruszban és a Rajna-vidéken volt megtalálható. Indiában időnként előfordul a párszik és todák között. Újabban meghonosodott Amerikában és a világ számos más részén.

Fizikai jellemzők: Világosbarna, időnként világos bőr; egyenes vagy hullámos, általában sötétbarna, néha göndör vagy szőke haj. Közép magasságú, endomorf. Rövid agykoponya, meglehetősen kis fej. Az arc síkjából kiemelkedő nagy és húsos orr. Telt alsó ajak. Általában sűrű arc-és testszőrzet.

Leírás: Ősi, Dinárira emlékeztető, rövid-vagy középhosszú agykoponyájú típus, mely elsősorban a baszkokhoz köthető. Legtisztábban a franciaországi Pyrénées-Atlantiques megyébe található meg. Jelen van még Észak-Spanyolországban is, ahol gyakori az Atlanto-mediterránnal keverve és ott emiatt kevésbé rövid koponyájú. A koponya a halánték környékén különösen széles, ami háromszög alakú arcformát kölcsönöz. Nagy és hosszú orr, valamint hegyes áll is jellemzi. A pigmentáció és a hajszín változatos, a feketétől a vörösön át a szőkéig terjed.

Testfelépítés: Közepes vagy magas; mezomorf testalkat.

Elterjedés: Magterülete Délnyugat-Franciaország, továbbá Észak-Spanyolországban is megtalálható. Ezen régiókon kívül ritka. Egyike a legritkább európai típusoknak.