Leírás: A legelterjedtebb Pamíri változat, a sztyeppék és alföldek jellemző típusa Üzbegisztántól a Fergana-medencétől át egészen Hszincsiang tartományig. Fellelhető benne némi Arali hatás. A Turániak és a Tungidok keveredéséből jött létre és a nomádok körében széleskörben elterjedtté vált. Napjainkban az üzbégek és az ujgurok körében a leggyakoribb, ugyanakkor megtalálhatjuk néha a tadzsikoknál, kazakoknál, afgánoknál, kínaiaknál és a törököknél is.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, egyenes barna vagy fekete haj, néha kevert színű szemek. Közép magasságú, ektomorftól endomorfig terjedő testalkat. Rövid agykoponya. Viszonylag gyenge testszőrzet. Nem túl lapos arc, néha a mongolredő jelen van.

Leírás: Kelet-Európa módosult Mediterránja, amely a Pontuszit összeköti az északabbi típusokkal. Hatalmas területen terjedt el Lengyelországtól az oroszországi Penza városáig. Északon egészen Finnországig felhatol, délen pedig Észak-Macedóniáig, Bulgáriáig, Görögországig (Trákia, Észak-Thesszália) és Grúziáig találkozhatunk vele. Esetenként Kelet-Németországban is előfordul. Van poléziai (szlávok előtti), közép-európai és rjazany-i változata.

Fizikai jellemzők: Világos bőr, egyenes vagy hullámos sötétszőkétől sötétbarnáig terjedő haj. Közép magasságú, ektomorftól mezomorfig terjedő testalkat. Közepesen hosszú agykoponya, egyenes orr. A Pontuszitól a szélesebb arc, az élesebb arcvonások és a világosabb pigmentáció különbözteti meg. A kék szem majdnem olyan gyakori, mint a sötét szem.

Leírás: A Kelet-európai típuscsoport Balti-tenger keleti partjain jellemző változata, mely hasonló az Új-dunaihoz és a Borreby-hez. Elterjedésének magterülete a balti országok Svédországtól Finnországig és Észtországtól Németországig, lehatol egészen Romániáig. Alkalmanként Skandináviában, Oroszországban és Nagy-Britanniában is találkozhatunk vele.

Fizikai jellemzők: Világos bőr; egyenes, általában szőke haj és világos szemek. Viszonylag magas, endomorftól mezomorfig terjedő testalkat. Rövid agykoponya, meglehetősen nagy fej, habár nem olyan mértékben, mint a Borreby-nek. Konkáv orr. Közepesen vékony ajkak; gyenge, lekerekített áll, viszonylag lapos és szögletes arc, alacsony homlok. A fej és a test nagyobb, az állkapocs szélesebb, valamint a járomcsontok kiállóbbak, mint a Kelet-európai típuscsoport többi altípusa esetében.

Leírás: Egy Tungid változat, mely Közép-Ázsia hatalmas sztyeppéin és sivatagjaiban található meg, mint amilyenek a Góbi-sivatag és Dél-Szibéria. Az ősi állattenyésztő nomádoknál alakult ki, jelen volt a hunoknál, avaroknál és mongoloknál, akik nyugatra vándoroltak és így alakult ki náluk az Arali típus. Napjainkban a mongolok, burjátok és tuvaiak körében a legjellemzőbb. Szintén megtalálható a jakutoknál és a dél-altájiaknál, de néha a kazakok, evenkik, orokok, japánok, kínaiak, miaok és tibetiek között is előfordulhat. A 17. században a kalmükök révén a Kaszpi-tengertől nyugatra is meghonosodott.

Fizikai jellemzők: Világos sárgásbarna bőr, durvaszálú egyenes, ritkán hullámos haj. Közép magasságú, endomorf testalkat. Nagyon rövid agykoponya, meglehetősen nagy fej. Lapos, nagy széles arc, közepesen vastag ajkak. A mongolredő és az arccsont erős, gyenge testszőrzet.

Leírás: Az Iráni-fennsík jellegzetes típusa. A perzsák egyik fő alkotó eleme, különösen Délnyugat-Iránban. Továbbá fontos elem a kurdok, talysok, gilákik és lúrok körében is. Kiterjed Afganisztán és India területére is, ahol megtalálható a nyugat-tadzsikok, dártok, nurisztániak, azeriek és még a baltik között is. A Mediterrán az Arabid típusjegyeit hordozza.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, egyenes vagy hullámos barna vagy fekete haj. Lehet középmagas vagy magas is, ektomorf testfelépítés. Nagyon hosszú agykoponya. Hosszú konvex/kampós orr. Telt ajkak, erőteljes áll, robosztus arcvonások, olykor mandulavágású szemek. Általában dús arc-és testszőrzet.

Leírás: Széleskörben elterjedt típus, különösen Kis-Ázsia hegyvidékein találkozhatunk vele. Az ókori ciprusiak és a hetitták fenotípusa volt. Gyakori az örményeknél, a hegyvidéki törököknél (pl. a Torosz-hegységben), a libanoniaknál és a mazanderaniknál. Továbbá jelenetős még a grúzok és oszétok körében is; elvétve az azerieknél, kurdoknál, nyugat-perzsáknál, zsidóknál, a Földközi-tenger térségében (Kréta, Dél-Olaszország, Délnyugat-Spanyolország, Tunézia), Közép-Ázsiában, Szíriában és messze délen Jemenben és Indiában is megtalálható.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, hullámos sötétbarna haj. Közép magasságú, endomorf testalkat széles vállakkal. Nagyon rövid agykoponya, lapos nyakszirt. Hosszú, konvex és duzzadt orr. Igen széles arc húsos vonásokkal. Gyenge állcsont. Telt alsó ajak, durva alsó szemhéj és széles száj. Vastag szemöldök, rendkívül dús testszőrzet.

Leírás: Egy Turánival kevert nyugati Tungid változat, mely Közép-Ázsia hatalmas sztyeppéin őshonos. Az ókorban alakult ki, amikor a hun, avar és kazár törzsek terjeszkedése felváltotta a régebbi Turáni, Mediterrán és Nordikus népességet. Ma leggyakrabban a kazakoknál található meg, de előfordul más türk népeknél is, mint amilyenek a kirgizek, üzbégek és tatárok. Elvétve fellelhető még a jakutok, nyenyecek, ujgurok, mongolok és más közeli népek körében.

Fizikai jellemzők: Világos sárgásbarna bőr, egyenes, néha hullámos haj. Közép magasságú, endomorf testalkat. Időnként homorú orr. Rövid agykoponya. Az arccsontjai nagyon kiállóak, széles arc-és állkapocs, ferde homlok és vastag szemöldök. A mongolredő és az arc lapossága közepes.

Leírás: Európai és afrikai elterjedése miatt hívják még Eurafrikai típusnak is. Viszonylag ősi típus, jelen volt a korai natufiaknál és az európai és észak-afrikai megalitikus kultúrákban. A mezolitikumtól az ókorig terjeszkedett a Földközi-tenger térségében. Napjainkban gyakori Portugáliában, Kelet-Spanyolországban (pl. Valencia), Liguriában, Nyugat-Svájcban, Wales-ben, Horvátországban, Észak-Algériában, Marokkóban és a Kanári-szigeteken. Mezopotámiában felhígult és kerevedett a Proto-iránival.

Fizikai jellemzők: Világosbarna bőr, egyenes vagy göndör haj, mely általában sötétbarna. Magas, ekto-mezomorf testalkat. Hosszú agykoponya, egyenes (néha nyomott) orr. Hosszú arc durva arcvonásokkal, mélyen ülő szemek, az arccsont gyakran széles. Erős szemöldökív, az enyhén kiálló állkapocs gyakori.

Leírás: Egy Közép-és Észak-Európában őshonos durva Cro-Magnoni forma Nordikus változat. Nevét a svéd Dalarna tartományról és a német Vesztfáliai régióról kapta. Tipikus Közép-Németországban, Hollandiában, Dél-Svédországban, Dél-Norvégiában és részben Dél-Finnországban. Az ókori Germán népvándorlások szétszórták egész Európában.

Fizikai jellemzők: Világos bőr. Egyenes vagy göndör szőke, néha vörös vagy barna haj. Szürkés kék vagy vegyes szemszín. Magas, mezomorf testalkat robusztus csontozattal, idős korban néha endomorf. Középhosszú agykoponya, ívelt nyakszirt és igen nagy fej. Egyenes vagy enyhén görbe orr. Széles arc, széles és szögletes állkapoccsal és erős járomívekkel. Erőteljes szemöldökív, mélyen ülő kicsi szemek. Széles, enyhén lejtős homlok. Széles száj vékony ajkakkal.

Leírás: Keleti Alpesi változat, mely nevét a Lengyel "Gora" szóról kapta, aminek Magyar jelentése "hegy". Metrikusan az Alpesi és a Balti között van. Elterjedésének magterülete Dél-Lengyelországban található, továbbá jellemző még a csehekre, szlovákokra, szerbekre, albánokra, észak-bolgárokra, magyarokra, románokra, nyugat-ukránokra és a körülöttük élő népekre.

Fizikai jellemzők: Világos vagy világosbarna bőr, egyenes vagy hullámos barna (esetenként szőke) haj. Viszonylag alacsony, endomorf testalkat. Rövid agykoponya. Kerek arc finom, olykor infantilis arcvonásokkal. Rövid, gyakran konkáv orr. A Nyugat-Alpesinél magasabb koponya, inkább Balti-szerű morfológia.